Buják Község Önkormányzata

SZENT-GYÖRGYI ALBERT, ÉS A BUJÁKI ÁLTALÁNOS ISKOLA

„Látni, amit már mindenki látott, és azt gondolni róla, amit még senki sem gondolt.”

Ez Szent-Györgyi Albert tudományos hitvallása, aki Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Az ellentmondások végig kísérték az életét. Gyerekként például rossz tanuló volt, ennek ellenére kutató-orvos lett, és nemzetközi hírnevet szerzett. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön folytatott különböző tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Az „orvos tudomány felhőkarcolóját” kívánta megépíteni a tudós. Az ehhez szükséges alapozást jelentette számára a különböző laboratóriumokban végzett munka. Az élet nagy kérdéseire kereste a választ, ezért az első állomáson, 1919-ben Pozsonyban Mansfeld professzor irányításával a gyógyszerek hatásával foglalkozott. Az elektromosság biológiai szerepének jelentőségét Prágában Tschermak mutatta meg. Berlinben Michaelis, a pH-mérés kidolgozója ugyanúgy különleges intuitív képességekkel rendelkezett, mint Szent-Györgyi. Tőle azt is megtanulta: „hogyan lehet a lehető legszerényebbnek maradni akkor is, amikor már mindenkinél többet tudok" – mesélte amerikai életrajzírójának, Ralp W. Mossnak. Tanársegédként állt, esténként biokémiai kutatásokat folytatott, közben pedig harmincnál is több tudományos művet közölt. Publikációval kivívta Európa tudósaink figyelmét. A vándorévek után ismert tudósként, 1928-ban érkezett Szegedre. Itt kiváló lehetőségeket kapott munkájához, így megszülettek a legnagyobb tudományos felfedezései a Tisza-parton. Ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve, olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni ezt az anyagot. Örökre Szegedhez kötötte, hogy itteni ideiglenes laborjában találta meg a módszert, melynek révén a szegedi paprikából addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben vonhatta ki ezt a különleges anyagot. A Tisza-partról jelentette be azt is, hogy ez az anyag a C-vitamin, és a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el.

„A vitamin olyan anyag, ami csak akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg…”

Foglalkozott az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom összehúzódásban. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. Akkoriban már „ismeretterjesztő" cikkeket is írt, némelyek címe igen beszédes: Az élet lényegéről, Az élet jellege, Az anyag élő állapota. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Itteni eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat, melyet Stockholmban 1937. december 10-én vett át „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel). Legendák keringtek róla, akármerre járt a nagyszerű tanár, aki a szegedi egyetem rektoraként is fontosnak tartotta az ifjúsággal való külön foglalkozást is. Ha munkához látott, nagyon dolgozott. Gyakran már hajnali négykor az íróasztalánál ült. Mégsem az elméleti spekuláció, hanem a közvetlen tapasztalat, a kísérletezés embere. A szegedi hallgatók egyik kedvence volt az atléta alkatú, szőke hajú, világoskék szemű „prof", aki szinte minden sportot szívesen kipróbált: rendszeresen teniszezett, lovagolt is, az algyői repülőtéren tanulta meg uralni a levegőt. Öröm forrásának és nevelési eszköznek tartotta a sportot a tudós. Az iskolai ifjúság testnevelése címmel előadást tartott a Szegeden rendezett országos testnevelési kongresszuson 1930 novemberében. „Egy sportcsapat a társadalom kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira." Gyerekkorának nyarait apja „kastélynak" nevezett vidéki házában, Buják melletti Kis-kéren töltötte, néhány évig a falu melletti Terényben járt elemi iskolába. Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotását).A környéken sokat vadászott és lovagolt.

„3-6 éves korban tanuljuk meg, hogy mi a fontos, mi nem fontos, mi az élet.”

Diákkorában versenyszerűen futott, gyorskorcsolyázott. Az egészséges életmód nevében középiskolásként antialkoholista csoportot szervezett. A sármos férfit, a lányos apát olyannyira elvarázsolták a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt. Dezertálással menekült az első világháborúból. Az antifasiszta ellenállási mozgalom vezetője lett, Hitler maga követelte kiadatását, a Gestapó üldözte. A második világégés után honatyává választották, de az 1947-es fordulattal személyes szabadságát is veszélyeztetve érezte, ezért Amerikába emigrált, ott élt negyven évig, élete végéig. Iskolát teremtett Szent-Györgyi Albert, szegedi kutatómunkája. Az életet adó aktív oxigén átadásának drámája, amely a sejt sötét belsejében játszódik le, egészen addig ismeret-
len volt számunkra, amíg Szent-Györgyi el nem végezte kísérleteit.” Ez volt a titok megfejtésének kezdete" – foglalta össze Hammarsten Szent-Györgyi eredményeit. Munkáját máig folytatják tanítványai és azok tanítványai. Szent-Györgyi Albert nevét az Általános Iskola viseli Bujákon. Az aulát a tudós portréja díszíti, az emlékszobában régi fotókat, eredeti leveleket, kéziratokat állítottak ki.

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Mottója: „Az iskola dolga,hogy megtanítassa velünk,hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és alkotás izgalmára,hogy megtanítson szeretni, azt amit csinálunk,és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretünk csinálni. - Szent-Györgyi Albert

Intézmény elődje a Buják, Kossuth utca 33. szám alatti eleinte 4, majd 6 tantermes általános iskola volt. Ez az iskola, alapító okirattal nem rendelkezett. Működésének kezdete az 1928-as évre tehető, 1940-től lett állami iskola. A Buják Községi Tanács 1950-től vált az iskola fenntartójává. A gyermeklétszám folyamatos emelkedése, a tantermek számának növelését követelte meg. Átalakításokkal, leválasztásokkal a 4 tanteremből 6 tanterem lett. Az oktatás továbbra is kétműszakos rendben zajlott. Az 1980-as években a gyermeklétszám elérte, sőt meghaladta a 300-at. A tanulócsoportok megnövekedett száma miatt a község különböző pontjain kényszerültek az oktatás, nevelés megszervezésére (napközis csoportok, technika tanterem, egyes osztályok termei). Szükségessé vált egy új épület, ahol az iskola közössége elfér. A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola az 1989-ben átadott, modern 8 tantermes, 3 szükségtanteremmel, 3 szaktanteremmel, tornateremmel, saját konyhával rendelkező épület. Az iskola jól felszerelt, modern bútorokkal, a szemléltetést zömében hagyományos eszközökkel, és audiovizuális berendezésekkel hajtják végre.

A tanulók az épületben működő büfében tízórait és egyéb élelmiszereket is vásárolhatnak.

Az udvar zárt, parkosított játszóudvar. Jó idő esetén itt töltik a gyerekek az óraközi szüneteket, és a testnevelés órákat. Az iskola helyi adottságai, környezete, tanulók szociális háttere meghatározza és –oktatás eredményességét is.

Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a községünk zártságából adódó inger- és lehetőségszegény környezetben felnövekvő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra.

A tanítási időn kívül szervezett programokkal, tantárgyakhoz kötődő szakkörökkel, múzeum- és színházi látogatásokkal igyekeznek színesíteni a hagyományos oktatást.

Évente anyák napján és öregek napján színvonalas műsorokkal kedveskednek az édesanyáknak, és az időseknek

A farsangi szezonban szervezett jelmezbál ötletgazdag jelmezeivel, jelmezes műsoraival jelentkezik évről évre. A rendszeres március-áprilisi kulturális bemutatók, vers és prózamondó verseny, a szép kiejtési verseny kulturális igényű szórakozást nyújt mind a tanulóknak, mind pedig a szülőknek is

A Madarak - fák napján tett kiránduláson a tanulók a környék növényvilágával, a

környezetvédelem fontosságával ismerkednek, és veszik ki részüket aktívan, amikor például parlagfüvet gyűjtenek.

A közös élményszerzést, a hagyományok ápolását célozzák az olyan egész iskolát

átfogó rendezvények , mint a gyermeknap, a diákönkormányzat napja,a Szent-Györgyi nap, illetve a ballagás.