Buják Község Önkormányzata

A történelmi feljegyzések Bujákon két középkori templomot említenek, amelyek sajnos nem maradtak fenn az idők folyamán.

Buják községet az uralkodó a török hódoltság után az Esterhazy családnak adományozta. Ennek köszönhetően épült fel a jelenlegi temploma 1752 és 57 között herceg Eszterházy Pál a fiscus (királyi kamara) és a hívek hozzájárulásával 15000 frt. költséggel, csakúgy mint a régi középkori templom Tours-i Szent Márton püspök tiszteletére szentelve, barokk stílusban.

Eredetileg félkör záródású szentéllyel, egyetlen sekrestyével barokk „hagyma” kupolás toronysüveggel épült meg a templom. Az új templomba új oltárkép készült, amely Szent Mártont és a koldust ábrázolja.

Ennek a templomnak az eredeti kegytárgyaiból ma már nem sok maradt. A főoltárkép mellett megmaradt a két régi mellékoltár kép is a fájdalmas Krisztus és a fájdalmas anya. Nepomuki Szent János képe a gyóntatószék fölött. A templommal egyidős a barokk Pieta szobor a halott Krisztus anyja ölében, és három barokk angyal szobor, kettő a szentségház tetején és egy álló alak a főoltár mellett (eredetileg: Mária Magdolna), amelyek valószínűleg az eredeti barokk főoltár szobrai lehettek. A templommal szintén egyidős a Keresztelő kút és a Mária kép hordozó, amely ma a Betlehemi oltáron áll. A millennium évének tiszteletére 1896-ban készült el a hordozható Mária szobor, a Magyarok Nagyasszonya királyi koronával üvegezett szoborfülkében.

A templom harangjai közül a nagyharang a templommal egyidős 1757-ben öntötték. Ezen kívül még 3 harangja volt a templomnak, amelyeket azonban háborús célokra elhurcoltak, 1917. január 19-én leszerelik a következő harangokat:
1. Lélekharang súlya: 24 kgr. felírata: De profundis clamavi ad te Domine. Öntötte: Schaudt Antal 1800. 2. A templom III. harangja súlya 84 kgr. Öntötte Michael Joannes Kholl in Pest 1781. 3. A templom II. harangja súlya 172. kgr. felírat. Aes campanuum curavit celtissimus Princeps Nikolaus Eszterhazy de honori St. Nikolai Öntötte Michael Joannes Kholl 1781.

Az 1734-ben készült összeírás bizonyítja, hogy orgonával már a középkori templom is rendelkezett, amit valószínűleg az új templom felépítésekor áthozhattak. 1862-ben készült egy új orgona ami 1 manuál 6 és fél regiszteres mechanikus hangszer volt.

1891-ben a Kálvária felújításakor került le a templomkertbe a régi vas kereszt (1859-ből), valamit Szűz Mária és János apostol szobrai (1796-ból), amelyek ma is a templom bejáratával szemben a szabadtéri oltáron állnak.

A templom falai az 1900-as évek elején megrepedtek, boltozatából téglák hullottak ki, ezért az akkori kegyurak a gróf Pappenheim-Károlyi család költségén 1902-ben újraboltozták, hajóját bővítették belefoglalva a régi szentélyt, és új tágas négyszög záródású szentélyt építettek és hozzá az emeletes és fűthető kegyúri oratóriumot. Ennek emlékét örzi a főbejárati ajtó feletti Pappenheim-Károlyi címer.

Az átépítés után a templom új berendezést kapott, amelyek Budapesten készültek, ekkor került a templomba a ma is látható főoltár, a szószék és a két mellékoltár: Jézus Szíve a Szentsírral és a Betlehemi oltár, amelyet a Károlyi család által adományozott -Pásztorok imádása- oválképhez készítettek. A templomba kristály csillárokat is vásároltak.

A templom padjait hátul kiegészítették. A barokk toronysisakot pedig egyszerű sátortetőre cserélték. A templom 1933-ig fazsindelyes fedésű volt.

A világháborús károk enyhítésére a templomot javítgatták és a rekvirált harangok helyébe 1920-ban egy kis lélekharangot öntettek. A kegyúri oratóriumot a kommunizmus évtizedeiben hittanteremként kezdték használni és ma is az.

1932. május 29-én szentelték fel a templomkertben álló hősök emlékművét.

Az 1960-as években kívülről, majd az 1970-es években belülről is teljesen felújították a templomot a bujáki hívek adományából és munkájából. Külföldi segítséggel megoldást nyert a templom fűtése egy olajtüzelésű légbefúvó kályha beszerelésével. Új homok fúvott üvegablakok készültek közadakozásból, az adakozók neveit a külső és belső ablak közötti párkány közé zárták. A belső felújítás a modernség szellemében történt, ami nagy károkat okozott. 1975-ben leakasztották a főoltárképet és a Nepomuki Szent János képet, amelyek 2008-ig mostoha körülmények között hányódtak, helyreállításuk nagy áldozatott követelt. Leszedték a csillárokat, majd végül eladták az orgonát is, aminek helyébe egy elektromos wurlitzer orgonát vásároltak.

1981-ben épült fel az új plébánia a templommal szemben, udvarán látható a „merengő vagy búsuló” Krisztus, igen ritka szobra. A régi a templommal egyidős plébániaépület romokban az új mögött található.

Ezután újabb külső felújítás kezdődött a templomon, amit azonban befejezni nem tudtak, a toronysisak új rézlemez borítása és az új palatető elkészült, de a templom külső tatarozását befejezni nem tudták.

1986-ban lehozták a Kálváriáról a kápolna harangját, amelyet 1921-ben a szintén háborús célokra elhurcolt harang helyébe egy autóbalesetből szerencsésen megmenekült házaspár öntetett, ez lett a templom mai középső harangja. Ekkor került le a templomba a kápolna oltárképe, amely ma a Szent Antal szobor felett függ, neoreneszánsz stílusban ábrázolja Szent Annát harmadmagával.

A barokkos templombelső helyreállítása 2008-ban kezdődött. Új hordozható búcsús Mária szobrot kapott a templom, a fatimai Szűzanya szobrával, amely a szószék mellett került elhelyezésre. A hívek adományából vásároltatott meg Baróti István orgonaművész háziorgonája egy 3 manuálos digitális Viscount orgona, amely ma már egy számítógépet vezérel mely által eredeti sípok hangján cd minőségben, egy 63 regiszteres hatalmas orgona szólal meg hétről-hétre.

A templomból eltávolított festmények közül elsőként a Szent Mártont ábrázoló főoltárkép került restaurálásra a Szépművészeti Múzeumban. Időközben előkerült a két egykori mellékoltárkép a fájdalmas anya és a fájdalmas Krisztus ikonográfiailag ma már elég ritka ábrázolása olajfestményen. Ezeket az 1903-ban végrehajtott átépítéskor távolították el a templomból. Mindezek 2010. húsvétján kerültek ismét vissza régi helyükre a plébániatemplomba.

Ugyanezen év őszén restaurálásra került a bujáki Kálvária kápolna 1802-ben készült Szent Annát harmadmagával ábrázoló neoreneszánsz stílusban festett oltárképe.

A templom toronyfeljáró lépcsője mögül darabokban került elő a gazdagon díszített és faragott barokk hordozható Mária kép tartó, amelyet 1896-ban távolítottak el a templomból, a bujáki hívek adományából, ma már ez is eredeti szépségében tündököl a templom betlehemi mellékoltárán.

Megújult a betlehemi mellékoltár Pásztorok imádását ábrázoló oltárképe. A templom új márvány miséző oltárt kapott, amely a helyi kőfaragó mester és becses családjának adománya.

Visszanyerte régi szépségét a két fából faragott barokk szobra a templomnak a Pieta és a Kerub (eredetileg: Mária Magdolna), ma már ezek is a főoltár két oldalán hirdetik Isten dicsőségét.

Végezetül a másik nagy olajfestmény a gyónási titok áldozatát ábrázoló Nepomuki Szent János kép került restaurálásra a Szépművészeti Múzeumban és vissza a régi helyére a gyóntatószék fölé.

2013. tavaszán lett felújítva a Milleniumi üvegezet hordozható Mária, és ezzel talán egyedülálló módon 250 év bujáki búcsús hordozható Mária alkotási egyszerre láthatóak a templomban.

2013. őszén készült el a templom rekonstruált barokk „hagymakupolás” toronysüvege, az 1754-es eredeti tervek szerint, és történt meg a torony és a főhomlokzat felújítása.